Magyarországon sajnos még mindig nem jellemző, hogy a munkáltatók nyíltan megadják a fizetési sávot az álláshirdetésekben. Ez pedig mind a munkavállalók, mind a munkaadók szempontjából feszültségeket szül. Vannak azonban iparágak, ahol már elengedhetetlenné vált a fizetés feltüntetése, mert anélkül egyszerűen nem találnak munkaerőt. Az IT, az építőipar vagy az értékesítés területén egyre gyakoribb, hogy egy szemmel láthatóan versenyképes bérrel próbálnak csábítani.

Miért nem közlik a legtöbb helyen a bért?

A legtöbb munkaadó azzal a szemlélettel indul neki a toborzásnak, hogy szeretné minél olcsóbban megúszni a dolgot. Ha nem ad meg bérsávot, akkor lehetősége van a legalacsonyabb árat kínáló munkavállalóval szerződni. Az is gyakran előfordul, hogy a munkaadók egyszerűen el vannak tájolódva a piaci viszonyokat illetően, és nem reális béreket kínálnak.

A munkavállalóktól természeten mindenhol elvárják, hogy megadják a fizetési igényüket, ami pedig egy egyenlőtlen alkupozíciót eredményez. Egy tapasztalatlan álláskereső esetleg alálővi a valódi piaci értékét, így kevesebb fizetést kap, mint amennyit a munkaadó eredetileg rászánt volna.

Túl alacsony bérsávok és a gazdasági realitások

Sok esetben a munkaadók azért nem közölnek bért vagy adnak meg irreálisan alacsony bérsávokat, mert a jelenlegi adózási és gazdasági környezetben egyszerűen nem tudnak magasabb fizetést kitermelni. Egyes kisebb vállalkozások esetében a cégtulajdonos maga sem keres többet annál, amit a munkavállalóknak kínál.

Persze vannak olyan munkaadók is, akik kifejezetten a profitmaximalizálás érdekében szorítják le a béreket, és olyan feltételeket diktálnak, amelyek hosszútávon nem fenntarthatók.

Miért van, hogy néhol bruttó, máshol nettó fizetés szerepel?

A legkorrektebb az lenne, ha minden munkaadó bruttó bért adna meg. Ennek oka, hogy a nettó összeg egyénenként eltérő lehet, hiszen különböző adókedvezmények érvényesíthetők. A nettó fizetés feltüntetése részben kényelmi megoldás a munkavállalók felé, de lehetőséget ad arra is, hogy a cég egyes jelentkezőket előnyben részesítsen pusztán azért, mert kedvezmények miatt utánuk kevesebb adó- és járulékteher fizetendő.

További probléma, hogy Magyarországon még mindig gyakori a „borítékos fizetés”. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló papíron egy alacsonyabb összeget keres, de a fennmaradó részt készpénzben kapja. Ez nemcsak illegális, hanem kockázatokat is rejt a munkavállaló számára, hiszen betegszabadság, táppénz, végkielégítés szempontjából mindig csak a hivatalosan bejelentett összeg számít.

Hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet?

• Kötelező bérsáv-megjelölés: Ha minden cégnek kötelező lenne feltüntetni a bérsávot, az átláthatóbbá tenné a munkaerőpiacot.
• Csak bruttó fizetés kommunikálása: Ezzel elkerülhetők lennének az egyéni különbségekből fakadó problémák.
• Munkaadók és munkavállalók kultúrájának fejlesztése: A bérek tisztességes megjelölése mellett az is fontos lenne, hogy a munkavállalók ne frusztrációval és haraggal reagáljanak a hirdetésekre, hanem egyszerűen csak ne jelentkezzenek oda, ahol nem kielégítőek a feltételek.
• Gazdasági és adózási reformok: A magas munkavállalói költségek csökkentésével a munkaadóknak is több mozgásteret lehetne biztosítani.

Az átlátható bérezés minden szereplő érdeke lenne. A jövőben remélhetőleg egyre több cég ismeri fel ennek fontosságát.